I. Erzsébet vallási települése

Mi volt I. Erzsébet királynő küldetésnyilatkozata, ahogy Sir Nicholas Bacon szóvivője felvázolta?





I. Erzsébet vallási települése

I. Erzsébet királynő egy vallási hullámoktól szenvedő nemzetet örökölt, de egy stabil, békés nemzetet épített fel.



  • 1534 : VIII. Henrik reformációja Anglia uralkodóját tette a birodalom szellemi és világi fejévé.
  • 1547 :A protestantizmus VI. Edward alatt folytatódik.
  • 1553 : I. Mária királynő ezt a döntést visszavonta, amikor visszaállította a római katolicizmust, mint államvallást, és ismét a pápa lett az egyház feje.
  • 1559 : Erzsébet királynő egy új mérsékelt vallási települést akart létrehozni VIII. Henrik Rómától való elszakadásából. 1559-ben megalapította az angol egyházat.

I. Erzsébet királynő és a vallás

I. Erzsébet királynő egy stabil, békés, erős kormánnyal rendelkező nemzetet akart építeni, amely mentes az idegen hatalmak befolyásától az egyház és az állam ügyeiben. Ennek a víziónak a megvalósításához új, a lehető leginkluzívabb vallási rendezésre volt szükség. A változtatásokat minimális konfrontációval kellett bevezetni, hogy leküzdjük a félelmet és a gyanakvást itthon és külföldön.



meteorzápor törmelék vélhetően innen származik

Az államvallás választásának politikai következményei lennének, bármi is legyen a döntés. A katolikus maradás választása átadná a hatalmat Rómának, és Anglia szövetségese lenne más katolikus államokkal, például Franciaországgal és Spanyolországgal. A protestantizmushoz való visszatérés Angliát a hollandokhoz, fő kereskedelmi partneréhez igazítaná, de fennállna annak a veszélye, hogy ellenszegülne Spanyolországnak, a világ legerősebb nemzetének. A protestantizmus az üldöztetéstől való félelmet is keltené az angliai katolikusok körében.



Egy egyesült és virágzó Anglia felépítése

Erzsébet első parlamentjét 1559. január 25-én avatták fel. Erzsébet királynő jelen volt a megnyitó beszédben, amelyet Nicholas Bacon, a titkos pecsét őrzője mondott. A kormány szóvivőjeként Bacon megfogalmazta küldetésnyilatkozatát, „hogy egyesítse e birodalom népét egy egységes vallási rendbe”.



Bacon felvázolta a cél eléréséhez vezető utat azzal, hogy kifejtette, hogy a tagok nem sérthetik egymást olyan kifejezésekkel, mint „eretnek”, „szakadás” vagy „pápista”. Nem absztrakt teológiai vitákra akarták vesztegetni az idejüket, hanem inkább a napi problémákra való konkrét megoldások kidolgozásával foglalkoztak. A kérdéseket tiszteletteljes módon kellett megvitatni. A szélsőségeket nem tolerálnák, a névtelenítést és sárdobálást pedig nem vinné előre. Erzsébet ebben a beszédében szándékosan elhatárolta magát az I. Mária királynő alatti népszerűtlen rezsimtől, jelezve, hogy az övé miben lesz más.



nathan evans - Wellerman (tengeri kunyhó) dalszövegei

Az Erzsébet-kori vallási rendezés vitája

Az alsóház által 1559 februárjában elfogadott első törvény egyesített egy felsőbbrendűségi törvényt, amely I. Erzsébet királynőt nevezte meg az egyház fejének, az egységességgel, a hit és a szolgálat típusával foglalkozva. A javasolt rendezést a Lordok Háza – katolikus többségével – határozottan elutasította és meghamisította.

Erzsébetnek és reformpárti minisztereinek újra kellett csoportosulniuk, és egy másik stratégiát kellett tervezniük. A húsvéti szünetben vitát terveztek egy csapat katolikus és egy csapat protestáns között, a Titkos Tanács bíróként és Bacon elnökletével. A vita gyorsan névadásba fajult, és a katolikusok közül kettőt a Towerbe küldtek megvetés miatt.



Mi volt a felsőbbség törvénye?

A parlament áprilisi ülésekor a két kérdést külön-külön terjesztették elő, és jelentős engedményeket tettek. A felülvizsgált törvény továbbra is eltörölte a pápai felsőbbséget, de Erzsébetet az egyház legfelsőbb kormányzójaként határozta meg, nem pedig az egyház legfőbb fejeként. Ez a címváltás megnyugtatta azokat, akik nem érezték úgy, hogy nő lehet az egyház feje, és az aktus meglehetősen könnyen ment.



Mi volt az egységesítés törvénye?

Az 1559-es egységességi törvény az Erzsébet-korabeli templom alapjait határozta meg. Helyreállította az angol imakönyv 1552-es változatát, de megtartott sok ismert régi gyakorlatot, és lehetővé tette a közösség két értelmezését, egy katolikus és egy protestáns. A törvényjavaslat heves vitákat váltott ki, de végül három szavazattal elfogadták.

Gyűjteményeink felhasználása kutatáshoz

A Royal Museums Greenwich gyűjteményei világszínvonalú forrást kínálnak a tengertörténet, a csillagászat és az idő kutatásához.



Tudja meg, hogyan használhatja fel gyűjteményeinket kutatásra

A közelmúltban a nemzet számára megmentett Armada Portré I. Erzsébet uralkodásának leghíresebb konfliktusának állít emléket – a spanyol Armada sikertelen megszállásának Angliába 1588 nyarán. Ez az ikonikus portré gondos megőrzés után ismét nyilvánosan látható a Királynő Házában. Tudjon meg többet

Henry Mária lánya 8
Üzlet Ikonok: Az Armada portréja 12,99 GBP Ez az illusztrált útmutató áttekintést ad a portré kontextusáról, létrehozásáról és jelentőségéről, valamint Erzsébet hagyatékának értékelését... Vásárolj most Üzlet Armilláris gömb 30,00 £-tól Csodálatos dekoratív dísz, amelyet az armilláris gömb csillagászati ​​műszer ihletett. Ez a kisméretű armilláris gömb pont megfelelő méretű íróasztalnak vagy polcnak... Vásárolj most Üzlet Royal Greenwich: A királyok és királynők története, Pieter van der Merwe 20,00 GBP Fedezze fel a környék gazdag királyi történelmét, ahol VIII. Henrik megépítette első versenypályáját, I. Erzsébet napi sétákat tett a parkban, és ahol II. Károly korai királyi jachtokkal versenyzett testvére ellen... Vásárolj most